A vásárhelyi hímzésről
" Hódmezővásárhely aranya a vásárhelyi hímzés. "
Vásárhelyi hímzésminták
1936-ban készült terítő
A vásárhelyi hímzésminták elnevezései paraszti eredetre utalnak: gránátalmás, rózsás, félrózsás, poharas, kelyhes, rózsás-kelyhes, Kristó Erzsók vagy kerek-rózsás, Varga Mari minta, tulipános, pillangós, stb.
A mintákat feltehetően szabadkézzel rajzolták, zsíros korommal vagy átmásolták a kész, kivarrott párnavégekről úgy, hogy tiszta vásznat terítettek rá és cink-kanállal addig dörzsölték, amíg a díszítés alakja át nem látszott a vásznon.
A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. Jellemző az árnyalt színek használata, amelyet úgy értek el, hogy a hímzőfonalat ugyanabba a festékoldatba egyszer, vagy többször mártották aszerint, hogy, világosabb, vagy sötétebb árnyalatot akartak elérni.
Az árnyalt színek mellett egyszínű kivarrást is alkalmaztak. Öltéstechnikája hamis lapos öltés, a hamis csavart öltés, száröltés, kalászöltés, széle szegéssel, ma pedig horgolással is szegélyezhető.
Vásárhelyi hímzés múltja, jelene
A Vásárhelyi hímzés Hódmezővásárhely öröksége. E hímzést másnéven szőrhímzésnek nevezzük. Kiss Lajos és Dr. Györffy István kutatók érdeme az értékek feltárása. Cégünk kiemelt feladata e néprajzi kincs őrzése és továbbvitele a XXI. század igényeit figyelembe véve. Ezen az oldalon megtekinthetik munkákat, olvashatnak a hímzés múltjáról és a turisztika fontosságáról e hímzés tükrében.
Magyarország különböző vidékein a szőrhímzések a XVIII. században, a XIX. század elején voltak ismertek.
Az Alföldön a felvetett ágyak párnáit varrták ki szőrhímzéssel. Az Alföldi szőrhímzések között legismertebbek a kunságiak és a hódmezővásárhelyiek.
A gyapjúval hímzett párnákat nem használták, hanem tiszta ágy tetején díszül tartották.
A beterített ágyra rakták a párnákat hímes véggel kifelé, hármat egy sorban, gazdagabb helyen több sor párna volt. A párnavégek mintázata szigorúan zárt rendszert mutat, középső mezővel és keskenyebb záró sorokkal.
A vásárhelyi hímzésminták elnevezései paraszti eredetre utalnak: gránátalmás, rózsás, félrózsás, poharas, kelyhes, rózsás-kelyhes, Kristó Erzsók vagy kerek-tulipános, Varga Mari minta, tulipános, pillangós, stb.
A mintákat feltehetően szabadkézzel rajzolták, zsíros korommal vagy átmásolták a kész, kivarrott párnavégekről úgy, hogy tiszta vásznat terítettek rá és cink-kanállal addig dörzsölték, amíg a díszítés alakja át nem látszott a vásznon.
A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. Jellemző az árnyalt színek használata, amelyet úgy értek el, hogy a hímzőfonalat ugyanabba a festékoldatba egyszer, vagy többször mártották aszerint, hogy, világosabb, vagy sötétebb árnyalatot akartak elérni.
Az árnyalt színek mellett egyszínű kivarrást is alkalmaztak. Öltéstechnikája hamis laposöltés, a hamis csavart öltés, száröltés, kalászöltés, ma pedig horgolással is szegélyezhetők.
Szőrös párnavégek Hódmezővásárhelyen
A párnavégek gyűjteménye a Vásárhelyi Tornyai János Múzeum anyagának egyik legbecsesebb része. A népművészeti gyűjtők előtt ismert volt a vásárhelyi „szőrös párnavégek”. A szorgalmasan feljegyzett hallomások azt összegzik, hogy e párnavégek valódi vásárhelyi termékek, a rajtuk levő virágokat és különféle díszítéseket az öregtemplom padlásfestményeiről nézték le elődeink, melynek bizonyságaképpen maradt meg a templomcifrás díszítés elnevezés.
E mondások a gyűjtőknél hitelre találtak, ezek kerültek annak idején folyóiratokba és tudományos lapokba is.
A NIT (Népi Iparművészeti Tanács) és a Hódmezővásárhelyi Népművészeti Szövetkezet dokumentációjából 4 kötet áll rendelkezésünkre 1954 és 1962 közötti időszakból.
A hímzésmásolatok egy része Kiss Lajos néprajzkutató 1904-1912 közötti gyűjtéséből származnak, melyeket a Tornyai János Múzeum őriz Hódmezővásárhelyen.
Vásárhelyi hímzés múltja, jelene
A HÓDFÓ Kft. Hímzőműhely neve 2011. november 3-tól Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft 2016-tól HÓDFÓ Hódmezővásárhelyi Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. Hímzőműhelyünk továbbra is készíti a gyapjú fonallal hímzett, tradicionális vásárhelyi hímzéseket, és a bársony alapanyagon gyapjúfonallal hímzett Úri mintájú kézimunkákat. Bársony alapanyagra gyapjúhímzéses Úri hímzést az országban csak itt készülnek. Az Úri hímzés motívumait aranyszállal kontúrozzák. Szélét horgolással fejezzik be, és selyemmel hátlapozzák. Ilyen formában az Úri hímzés egyedülálló.
A tradicionális vásárhelyi hímzéseinkből és Úri hímzéseinkből a következő kézimunkákat készítik:
- különböző nagyságú futókat
- alátéteket
- párnákat
- terítőket
- függönyöket
- falvédőket
- kress és bársony anyaggal bevont és hímzett különböző nagyságú és formájú dobozokat
- könyvjelzőket
- filc alapanyagon vásárhelyi mintával hímzett tűpárnákat, tarisznyákat.
A helyi és környékbeli általános és középiskolák számára készítenek ballagó tarisznyákat, melyekkel már hagyományt teremtettek az iskolákban.
A hímzés szakágban a legnívósabb az országos Kis Jankó Bori Hímzéspályázat. Ezen a következő eredményeket érték el:
1996. Kis Jankó Bori díj
1999. különdíj
2001. III. díj
2004. különdíj
2007. II. díj
2010. II. díj
1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungaria Alapítvány „Népművészetért” Szakalapítványa által meghirdetett Országos Népi Iparművészeti Pályázaton a Hímzőműhely munkái különdíjban részesültek.
2000-ben a Műhely munkái elnyerték a Magyar Termék Nagydíjat. Népművészeti termékeink magas színvonalát és exportképességét értékelték.
2004-ben a Csongrád Megyei Agrárinformációs Szolgáltató és Oktatásszervező KHT által kiírt Csongrád Megyei „Folyékony” Élelmiszerek Környezetbarát Egyedi Csomagolása című pályázaton I. díjat nyertünk.
Részt vettünk a „Magyar Kézművesség -2004” és „Balassi korának kézműves hagyományai” című kettős kiállításon is.
2006-ban Marton Sándorné a Hímzőműhely tervezője megkapta a szakma legmagasabb kitüntetését a „Népművészet Mestere” címet.
2007. Magyar Kézművesség- 2007. „A szőlő és a bor kézműves szemmel” című kiállításon Ambrus Sándor fazekas mesterrel közösen mutattuk be termékeinket.
2006, 2007, 2008. 2009. 2010, 2011, 2012. évben elnyertük „A Magyar Kézműves Remek” elismerő címet.
A „Kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében” című vásárral egybekötött kiállításon, Szegeden is jelen volt.
Magyar Kézművesség 2008 „A reneszánsz korának kézműves hagyományai” című kettős tematikájú kiállításon vett részt.
Remekek Brüsszelben 2010.
A „Magyar Kézműves Remek’’ díjjal kitüntetett népi iparművészek mutatták be alkotásaikat Brüsszelben a Magyar Házban és a német Baden-Wüttenberg tartomány európai képviseletén. A mesterek Deutsch Tamás fideszes EP képviselő meghívására érkeztek az unió székhelyére, hogy hagyományos technikával készített, de a mai kor igényeinek is megfelelő darabokat bemutathassák. Ezen a rendezvényen a Hímzőműhely alkotásai is kiállításra kerültek.
Csodálatos kézimunkáinkat a következő helyeken értékesítjük:
- Szeged, Népművészeti Bolt
- Budapest, Folkart Kézművesház Kft.
- Hódmezővásárhely, Tourinform iroda
- Hódmezővásárhely, cégünk Hímzőműhelye
Műhelyünk a meglévő termékeink mellett egyedi igényű kézimunkák készítését is vállal. Feladatunk, hogy a XXI. század elején e hímzést megóvjuk és lehetőségeinkhez képest új felhasználási területeket találjunk a meglévőek mellé. Hagyományőrzésünk, népi kultúránk e területének védelmét kiemelt feladatunknak tartjuk. Tudjuk, egy nép, egy ország nem lehet teljes kultúrája megőrzése nélkül.